Tud integetni, tapsolni, puszit ad (odanyomja a nyitott kis száját az arcunkhoz), és egész jól kommunikál. Hozza a cumisüvegét, és nyökög, hogy kér még bele, vagy a cipőjét, hogy vegyük fel, és menjünk ki. Van egy kedvenc képeskönyve, ott szeret rámutatni a dolgokra, és kérdezi, hogy mi micsoda. Hm? Legjobban a tűzoltóautót és a teherautót szereti megkérdezni, illetve egy másik könyvben az iránytűt és a vitorláshajót. Boldogan mutatja meg a lámpát, a családtagokat, és a lábacskáit. Egyik kedvenc játéka a lyukas kocka, amibe különböző formákat kell beledobni. Néha már magától eltalálja, hogy melyiket, hova dobja (szerintem ez különleges képesség egy másfél évestől), és ha sikerül beledobni, akkor tapsol. Ha nem sikerül, csak majdnem, akkor is boldogan tapsol. Egy időben szeretett a távírányítóval játszani, úgy, hogy megfogta, bemászott a fotelbe, és elkezdte nyomkodni. Volt, hogy arra mentem be a nagyszobába, hogy Jancsika ül a fotelben, és nézi a Híradót.
Jancsinak van az a "rossz" szokása, hogy rengeteget iszik, a napi két liter biztos megvan. (Nézték már a vércukorszintjét is, de semmi baja.) Viszont a pelenkát nagyon sűrűn kell cserélgetni. Éjjel is iszik, 2-szer, 3-szor felébred, és követeli a cumisüveget. Érdekes szokása még, hogy ivás közben a hajtincseit simogatja. (A képen is, mindig ebben a pózban.) Elaludni is úgy szokott, hogy a hajamat ráncigálja. Emlékszem, Sanyi annak idején a nyakamat fogdosta, Lóránt az orromat. Jancsika meg a hajamat tépi.
Sanyi és Lóránt néha már egész szépen játszanak Jancsikával, szeretik megnevettetni. Sanyi úgy szólítja, hogy bábikája, illetve néha - ki tudja miért? - ibolyának. Ő azt mondja, azért, mert úgy nézett, mint egy ibolya. (Gondolatébresztő azoknak, akik hisznek az indigó- és kristálygyerekek létezésében.)
Azonban még mindig az az általános, hogy vigyem el Jancsikát, mert elveszi/ szétrombolja/ tönkreteszi, amivel ők játszanak. Lóránt kevésbé tűri ezt, néha megüti. Sanyi szó nélkül, rutinosan szolgáltat igazságot magának.
Jancsika tündérien mosolyog, szeretetteljes, és testvéreivel összahasonlítva ő viseli a legjobban, ha nagymama vagy Kati vigyáz rá. Eleinte rámcsimpaszkodik, szorosan átfog, de végülis sírás nélkül vált, és Katit, illetve Klári nagyit szorongatja.
