Lorcsi valamelyik régebbi szülinapjára kapott egy kis zokniból varrt erszényt, egy kevés aprópénzzel. Azóta lelkesen számolgatja a pénzecskéit. Igazán izgalmas mostanában kezdett lenni a történet, mikor elkezdett pénzt keresni! Eleinte csak a hentesnél hasalt le a földre, hogy benézzen a pult alá, hátha talál egy kis aprópénzt. Aztán lassan egyéb boltokban is. Mindenféle automatát (BKV, parkoló, stb) megrohamoz, és ellenőrzi van-e benne apró. A lelkesedés átragadt Sanyira is, így aztán a közértben például, mikor odaérünk a kasszához együtt vetik földre magukat, és keresik a pénzeket. Az eladók általában nem haragszanak. Egyetlenegyszer történt csak, hogy egy zsémbes pékségi eladónő követelte, hogy adják neki a talált pénzt.
Otthon aztán számolgatják, és mérlegelik, mi mindent vehetnek belőle. Lóránt ugyan néha elfelejti, hogy ezerháromszázhúsz forintja van, vagy háromezeregyszázhúsz, és egyébként is melyik a több?. Sanyi már írt egy "bevásárló" listát is:... de végül ha jól emlékszem csak kisautókat vett.
Lorcsi nagyon megfontolt, nehezen költekezik. Eddig csak koldusnak és utcai zenésznek adott, illetve a templomban adománygyűjtéskor. Aztán vett egy-két csalihalat, majd egy multifunkcionális bicskát. (Bizony, több ezer forintja gyűlt így össze!)
