2012. október 25., csütörtök

Okoska

Sanyi lába megsérült, és Klári néni, majd Apa hosszan magyaráztak és nyugtatgatták, hogy le tudják kezelni. Így történt, hogy Sanyi és Lóránt már mindent tudnak a bacilusokról és a baktériumokról. Sanyi szereti is ezt a szót, virgonc időszakaiban kántálja lelkesen, hogy báktélium.
Sanyi: Az embernek mindenhol van lelke... az embernek a lelkében is van baktérium.
Lóránt: A lossz baktéliumot úgy hívják, hogy macimus... a jó baktéliumnak nincs neve... az nagyon jó baktélium.... mindig szót fogad.

Lorcsival mentünk valahová, szembejött egy néger férfi. Elmentünk mellette, majd Lóránt megkérdezi:
-Anya, balna embel ugye nem létezik?

Lóránt figyeli a felnőttek beszélgetését, majd egyszer csak nevetésben tör ki:
-...nagyon vicceset mondott a Káli nagyi, hogy kélek egy vízszelelőt...  Így mulatozik a Káli nagyi, hogy ment az Istentiszteletle, és azt mondta a templombácsinak, hogy kélek egy vízszelelőt!  ..
Pedig a vizet nem is lehet szelelni!... A vizet PONT nem is lehet szerelni!.... hahaha... nagyon vicces.....  levélszerelő.... matricaszerelő.... játékkardbot-szerelő....

Néha meglep Lóránt egy-két érdekes kérdéssel:
-Apa, melyik a hátsó lábad?

Szeretem még, amikor ilyesmit kezd el mesélni: (hegyezem is a fülem)
-Képzeld Anya,.... apának van egy balátnője, ..... aki ...

Lóránt imádja a halakat (is), és lehet, hogy halásznak fog beöltözni farsangkor. Gondoltam egy kicsit átvesszük hozzá az elméletet:
-Lóránt, tudod milyen halak vannak?
Hihetetlen aranyos, huncut hangsúlyozással sorolja:
-Halcsa...bálna... dísz... (=díszhal) ... alanyos.... és csali..

2012. október 23., kedd

Mostanában mondják...

(több bejegyzést is írtam szeptember-októberre, és még tervezem, hogy írok...)

Lóránt játék közben folyamatosan beszél, ilyesmiket: ... (tologatja a "hajókat", "cápákat", stb).. csak ment és ment és ment.... munkára láttak.... és azzal a lendülettel...
Még mindig így mondják mindketten: ojándék
Sanyi újabban mondogatja, hogy aszalt vicces, ez szerintem a nagyon vicceset jelenti. Illetve, ha valami nem tetszik neki, egyfajta mérges-káromkodás-féle a: deszelt! Egyszer mondtam neki én is, mikor nem fogadott szót, de csak még mérgesebb lett.
Ha jól felpörögnek, ilyesmiket kántálnak: szávája, jákánty, báfáná
Lóránttal tanuljuk a testrészeket, és ő is mond egyet: anyelvünk alatt van a szájpince.

Ha sétálunk, vagy egyszerűen csak megyünk haza, igyekeznek botokat keresni maguknak, és szeretnek tisztítóbot-osat játszani, vagyis, hogy húzzák maguk után, és tisztítanak vele.
Kedvenc meséik a Chuggington, Tayo busz, Szirénázó szupercsapat, Bogyó és Babóca, és elsősorban az Éliás. Itt van egy hiperszuper Jachti nevű jópofa szereplő, akit Lóránt Szipelszupel Jachti-nak hív.

Néha működik a Marika mama által bevezetett taktika, miszerint el kell pakolni a játékokat, különben elviszi mindet a játékmanó. Mostanában ritkábban, mivel Sanyi közli, hogy nyugodtan elviheti, neki már nem kellenek. Sokszor este meg én nem szeretném, hogy pakoljanak, mert a csörömpöléssel felébresztik Jancsikát, ilyenkor persze sírva könyörög Lóránt, hogy akkor én pakoljam el csöndben, nehogy elvigye a játékmanó. Egyszer aranyos volt, mert alkudozás közben telefonált apa, én meg mondtam, neki a telefonba: "Nem akar pakolni." Lóránt ijedten, suttogva kérdezte:
-A játékmanóval beszéltél?
Egyébként Lorcsi a nehezebb eset, mert ő rendszeresen nyavalyog, hogy segítsek, mert neki nagyon nehéz pakolni. De nem viszi el a játékmanó, mert a Sanyi majd elpakol. Lóránt ezzel megbeszéltnek tekinti az ügyet.

.

2012. október 10., szerda

Sanyi eszik

Nagy újdonság, hogy Sanyi elkezdett enni. Nyáron már ott tartottunk, hogy csak édességet, vagy édeset volt hajlandó megenni, az éheztetős taktika sem vált be. Tehát, reggelire csokigolyó tejbeáztatva, vagy péksütemény, éheztetés alkalmazása esetén üres kenyér. Mézes teával. Ebédre paradicsomleves, vagy üres húsleves (a főtt répa csak az óvodában finom). Ha nem felejtettem el, megetettem vele egy nyersrépát főzéskor. Másodiknak mákostészta, de inkább csak üres tészta, császármorzsa, tejbegríz, ilyenek.... És sok sok hiszti, pl:

-Dehát tegnap szeretted a vajaskenyeret, most miért nem jó?
-Akkol sem szelettem. Bocsánat, hogy megettem.

Magyaráz:
-Nem, nem szeretem. Így teremtett meg a Jézuska. Azért így teremtett meg, mert így akarta. Azért így akarta, mert...mert...Ja, azt nem tudom.

No de most úgy néz ki, ez már a múlt. Néhány hete Sanyi elkezdett enni. Sok mindent, kis rábeszélésre (Igen, ízleni fog, tudom.) megkóstol, megeszi, és áradozik, hogy Isteni finom volt, még a kakaóscsigánál is finomabb, és második adagot is eszik. Egyik alkalommal a próbáltam rávenni, hogy kóstolja meg a pörköltöt. Egy nagyon kicsi húsdarabot kettévágtam, és mondtam, hogy csak ezt kóstolja meg.
- Annál is kisebbet!... olyan kicsit, mint a ..kosz. (Na igen, mindenkinek máshol vannak a kapcsolói, ahogy anyósom szokta mondani..)
Megkóstolja, ízlik neki. Örömujjongásban tör ki.
- Nézd Lóránt, végre eszem a pörköltöt!!!....Legyőztem azt, hogy azt hiszem nem szeretem!

2012. október 1., hétfő

Jancsika egy éves

Mosolygós, imádni- és rágcsálnivaló galuskababa. Szőke göndör fürtjei vannak, Raffaelo angyalkái elbújhatnak mögötte. 4 foga van, kettő meg már régóta dudorodik, ezért elég sokat harap.
A feje nagyon koszmós.
Gyorsan mászik, kapaszkodva áll, de tud már kapaszkodva járni is a lakásban, csak nem annyira erre van kialakítva a terep, így ez a képessége nem olyan feltűnő. Bátyjai egy évesen már bőven jártak, de én már a mászásnak is nagyon örülök, mert ezt is nehezen kezdte el, és fárasztó volt már emelgetni.

Szépen eljátszogat magában hosszú percekig, ez is sokat könnyített az életemen. Pakol, nyalogat, ütöget, dobál, lerombol. Hatalmasakat kacag hozzá. Bátyjai nem mindig értékelik ezt a rombolási hajlamot, ilyenkor Lóránt elkezd sikoltozni "Ne csináld Jancsika! FIAM, hagyd abba!... anya vidd el Jancsikát!". Ha nem viszem el időben, hamarosan hallom, hogy Jancsika sír.

Jancsika csak mostanában kezd el enni, és még mindig sokat szopizik. Régen úgy szopizott este ill. éjjel, hogy amikor jóllakott, hirtelen megfordult, és már aludt is. Mostanában nem lakik jól, pontosabban nem elég neki a rágcsálás - mert éjjel nem az éhség miatt szopizik őkelme - és, én unom meg az erőteljes szívóhatást. Ezután következik A sírás. Szeretgetés, ringatás csak fölerősíti. Úgy szokta hamar abbahagyni, ha fogom magam, és átfordulok a másik oldalamra.
Nemrég eldöntöttem, hogy ha már úgyis ennyit sír, akkor sírjon a leszoktatás miatt, tehát nincs több éjjeli szopi. Az első éjszaka sokszor felébredt, hosszan sírt, de a hajnali ébredés volt a legrosszabb. Akkor már egyszerűen nem tudta abbahagyni. Kb egyenletes hangerővel, szünet nélkül sírt reggelig. András szerint volt két óra is, de ez túlzás, meg aztán ő különben is átment a gyerekekhez. Szerintem olyan fél-háromnegyed óra volt, bár ilyenkor nekem is rossz az időérzékem. Mindenesetre kimerítő volt. De volt értelme, mert azóta nem ébred fel olyan sokszor, és szinte nem is sír, hamar visszaalszik - kivéve hajnalban. Így aztán kiegyeztünk: hajnalban még egyszer hajlandó vagyok megszoptatni. Nekem már ez is nagy eredmény, hogy az éjszaka nagy részét átalusszuk.

Nagyon szeret hintázni, szó szerint szétterül a mosoly az arcán minden lengésnél. Már tud integetni, és a szájával brűzölni. Közben sokat köpköd is, ezt imádja mindegyik gyerek. Jancsi nagyokat kacag hozzá, testvérei meg bíztatják. Sanyi is boldog: Nézd, Anya, Jancsika kürtöl!
Mióta egyetemre járok sokat van nélkülem, és újabban az elválás is nehezére esik. Kb 10 percet sír, mire elfelejti, hogy elmentem. De aztán jókedélyű egész délelőtt, szerencsére a bébiszittert és Katit is hamar elfogadta. Klári nagyit meg nem kellett megszoknia, mivel nyáron sokat voltak együtt, vele jól elvan.