Mindhárom alszik

..persze van saját ágyuk is, de inkább odajönnek körém.

Okosságok, rosszaságok

Szünet volt egy hétig az óvodában. Sanyi minden nap rákérdezett, hogy most hétvége van, azért nem megyünk, vagy mi van. Mondom neki, hogy szünet van egy hétig, az óvónénik sincsenek ott. Sanyi apának is elmesélte: Hatig nincsenek az óvónénik.

Lóránt a konyhában felállt a kisszék tetejére, hogy részt tudjon venni a főzésben. Sanyi is látni akarta, mi történik ott, és be akarta hozni a másik kisszéket is a konyhába. Kértem, hogy ne hozza be a másikat, mert egy is elég. Sanyi méltatlankodva:
-De anya! Ez nem a másik, hanem az egyik!

-Sanyikám, miért kell így enni, hogy az egész arcodon szétkened a spenótot?
-Melt a penót megengedte, hogy szétkenjem....Sajnos megengedte... előfordul néha ilyesmi.


Sanyi motyog magában:
-...teremtette az Isten.
-Mit teremtett?
-A világot...meg a kék tengelt.
-És még?
-....játékokat.

No és a rosszaságok:

-Sanyi, tényleg megharaptad?
-Nem.
-Mutasd, hol nem haraptad meg?
-Ott.

-Ki volt ez???? (Sanyi valami rosszaságot csinált.)
-Majdnem a Lólánt!

-Megütötted, Sanyi?
-Nem...csak hozzávágtam.
-Mit vágtál hozzá?
-Csak hozzávágtam a kezemet.

Mindkét gyerek türelmetlen, ha valami nem sikerül.
Sanyi elesik a lépcsőn: Lépcső! Miért vagy ilyen? Lépcső,miért nem engeded hogy fölmenjek?
Lóránt nem tudja kinyitni az ajtót, bömbölve: Kilincs, miért vagy ilyen?

Miért, miért, miért?

Sanyi néhány hónapja az őrületbe tud kergetni a miértjeivel. Ne egy-két kérdést képzeljünk el, mint pl hogy miért kell éjszakának lenni?, hanem lánc-miérteket. Bármit válaszolok, megint rákérdez, hogy és az miért? Egy rövid párbeszédet azért leírok, hogy el lehessen képzelni, mitől áll égnek a hajam.
- ... de a 13. boszorkányt elfelejtették meghívni.
-miért felejtették el?
-mert olyan sokmindenre kellett figyelni az ünnepség szervezésekor.
-mért kellett sokmindenre figyelni?
-hát hogy mindenki jól érezze magát, meg kellett szervezni a zenét, a díszítést,...
-miért kellett megszervezni?
és így tovább.

Apa egyszer azzal próbálta kizökkenteni Sanyit, hogy korát meghaladó szinten válaszolt arra, hogy miért szűnt meg a hajógyár. Hosszú, kacskaringós mondatot izzadt ki a rendszerváltásról és a gazdasági szerkezetátalakításról, mire végén Sanyi szemrebbenés nélkül továbbkérdezett Miért alakították át?

Én azzal próbálkoztam, hogy végtelen ciklusba kényszerítem Sanyit. Egy példa:
-Miért kened meg vajjal?
-Mert úgy szeretem.
-Miért szereted úgy?
-Mert úgy finom.
-Miért úgy finom?
-Mert úgy szeretem.
Ez nem jön be. Sanyi erre dühösen:
-Ezt NE MONDJAD!

Próbáltam összegyűjteni a legjobb kérdéseit, de most csak ez a kettő jut eszembe:
-Anya, miért találtam ezt a kukacot?
-Miért van ilyen sokat este?

Sanyinak nagyon élénk a fantáziája. A legártatlanabb mesék is mély nyomot hagynak benne (eljátsza 50szer, mantraként mondogatja a szövegeket), a Sivatagi show-t öt perc után pedig ki kellett kapcsolnom, mert láttam rajta, hogy nagyon feszült. Azóta itthon gyakran kéri, hogy emeljem fel, mert sok a sekkó a földön (gekkó és sikló keveréke), és megharapják a lábát, a kádban nem ül le, mert fél a halaktól, WC-re pedig már egyáltalán nem megy egyedül, ott kell lennem mellette. Ha ezeket a kéréseit nem teljesítem, hisztérikusan sír.
Egyébként nem fél az állatoktól, remélem hamar kinövi ezeket a képzelgéseit.

Jancsivince (beszámoló ömlesztve)

Óriás újszülöttünk elmúlt egy hónapos. A kötelező orvosi vizsgálaton megmérték, 2 centit nőtt, és majdnem 6 kilóra hízott. (5900gr) A doktornő álmélkodva mondta, hogy "hihetetlen szépen fejlődik a gyermeke". (Nem hiába imádom ezt a doktornőt. Amikor a telefonszámomat diktáltam neki, akkor is azt mondta, hogy nagyon jó, nagyon jó.)

Jancsika már tartja egy kicsit a fejét, ha hason fekszik. A combjain gyönyörű hurkák képződtek. Szemei még kékek, koszmó még sehol. Az arca tele van tejkiütéssel.

Egyre többet van ébren napközben, és már nem feltétlen azért sír, mert éhes. Én, ha megnyikkant, már etetni próbáltam, lassan rá kellett jönnöm, hogy erre sokszor nincs szükség. Foglalkozni kellene vele, ide-oda cipelni, de ezt sokszor kihagyom. Nagyon mereven tud nézni, pislogás nélkül. Egyre többször elmosolyodik, és már nem csak szopi után.

Néha megnyugtatja a cumi, de nem annyira megszállott, mint Sanyi volt. Ha tényleg álmos, anélkül alszik el, éjjel sosem cumizik. Éjjel 2-3 alkalommal ébred, első kelés után gond nélkül visszaalszik. A második után már egy kicsit szeretne ébren lenni, nézegetni, de én könyörtelenül lekapcsolom a lámpát. És persze ülök, és tartom a kezemben, várva, hogy letehessem anélkül, hogy ordítani kezdene. Ilyenkor gyakran nem teszem vissza a rácsos ágyába, hanem mellettem alszik, vagy a hasamon. A harmadik után már nem alszik vissza, neki az a reggel. Mikor a család is fölébred, András néha megkérdezi, hogy nahát, átaludta az éjszakát? Erről gyorsan leszoktattam morcos válaszaimmal, de az mindenesetre látszik belőle, hogy Jancsi nyugodt baba, jól telnek az éjszakák.

Ha levegőn vagyunk, akár babakocsival, akár hordozóban, alszik, mint a bunda. Egyszer-kétszer már voltak hasfájós görcsei, de valószínű csak én ettem valami rosszat, mert egyelőre nem hasfájós.

Kirándulás

A hosszú hétvégén még egy rövid kirándulásra is jutott időnk. Sanyi makkot szedett, és nem hagyta magát meggyőzni, hogy az nem mogyoró. Lóránt nyűgös volt, nem akart jönni, inkább cipeltetni szerette volna magát.
Kiértünk egy tisztásra, ahol kivágott vastag farönkök hevertek. Eleinte nem szerettem volna, ha ezen mászkálnak a gyerekek, de miután Sanyi azt mondta "Nagyon kíváncsi vagyok, hogy felmásszak!" megsejtettem, hogy ha itt maradunk, a gyerekek jól eljátszanak, én meg pihentetem az idegeimet. (Na nem mintha annyira ki lennék készülve, de az ilyesmi mindig jól jön.)

Sanyi egyből fönt is termett egy farönk tetején, mad rájött, hogy ő innen nem tud lejönni. És akkor elkezdődött a félórás komédia.

"Le kell innen menteni engem... sajnálom, hogy nem jön most erre tűzoltóautó... anya, hívj egy tűzoltóautót, hogy mentsem le engem...(hívok)... inkább ne hívjál...(megijedt)....Na, most mért nem jön erre helikopter?...stb."
Lóránt elindul, hogy lementse Sanyit, de Sanyi addigra megunja, lemászik, majd látja, hogy Lóránt ott van, akkor visszamászik, de addigra már Lóránt nincs ott. Végül csak találkoznak.

Elkezdik cibálni egymást, végül Sanyi átmászik Lóránthoz, majd kéri, hogy most már mentse őt vissza. Közben elment néhány autó az úton, amikről megtudtam Sanyitól, hogy tűzoltóautók voltak. Mindeközben Jancsika gondtalanul aludt.