Óriás újszülöttünk elmúlt egy hónapos. A kötelező orvosi vizsgálaton megmérték, 2 centit nőtt, és majdnem 6 kilóra hízott. (5900gr) A doktornő álmélkodva mondta, hogy "hihetetlen szépen fejlődik a gyermeke". (Nem hiába imádom ezt a doktornőt. Amikor a telefonszámomat diktáltam neki, akkor is azt mondta, hogy nagyon jó, nagyon jó.)
Jancsika már tartja egy kicsit a fejét, ha hason fekszik. A combjain gyönyörű hurkák képződtek. Szemei még kékek, koszmó még sehol. Az arca tele van tejkiütéssel.
Egyre többet van ébren napközben, és már nem feltétlen azért sír, mert éhes. Én, ha megnyikkant, már etetni próbáltam, lassan rá kellett jönnöm, hogy erre sokszor nincs szükség. Foglalkozni kellene vele, ide-oda cipelni, de ezt sokszor kihagyom. Nagyon mereven tud nézni, pislogás nélkül. Egyre többször elmosolyodik, és már nem csak szopi után.
Néha megnyugtatja a cumi, de nem annyira megszállott, mint Sanyi volt. Ha tényleg álmos, anélkül alszik el, éjjel sosem cumizik. Éjjel 2-3 alkalommal ébred, első kelés után gond nélkül visszaalszik. A második után már egy kicsit szeretne ébren lenni, nézegetni, de én könyörtelenül lekapcsolom a lámpát. És persze ülök, és tartom a kezemben, várva, hogy letehessem anélkül, hogy ordítani kezdene. Ilyenkor gyakran nem teszem vissza a rácsos ágyába, hanem mellettem alszik, vagy a hasamon. A harmadik után már nem alszik vissza, neki az a reggel. Mikor a család is fölébred, András néha megkérdezi, hogy nahát, átaludta az éjszakát? Erről gyorsan leszoktattam morcos válaszaimmal, de az mindenesetre látszik belőle, hogy Jancsi nyugodt baba, jól telnek az éjszakák.
Ha levegőn vagyunk, akár babakocsival, akár hordozóban, alszik, mint a bunda. Egyszer-kétszer már voltak hasfájós görcsei, de valószínű csak én ettem valami rosszat, mert egyelőre nem hasfájós.
Jancsika már tartja egy kicsit a fejét, ha hason fekszik. A combjain gyönyörű hurkák képződtek. Szemei még kékek, koszmó még sehol. Az arca tele van tejkiütéssel.
Egyre többet van ébren napközben, és már nem feltétlen azért sír, mert éhes. Én, ha megnyikkant, már etetni próbáltam, lassan rá kellett jönnöm, hogy erre sokszor nincs szükség. Foglalkozni kellene vele, ide-oda cipelni, de ezt sokszor kihagyom. Nagyon mereven tud nézni, pislogás nélkül. Egyre többször elmosolyodik, és már nem csak szopi után.
Néha megnyugtatja a cumi, de nem annyira megszállott, mint Sanyi volt. Ha tényleg álmos, anélkül alszik el, éjjel sosem cumizik. Éjjel 2-3 alkalommal ébred, első kelés után gond nélkül visszaalszik. A második után már egy kicsit szeretne ébren lenni, nézegetni, de én könyörtelenül lekapcsolom a lámpát. És persze ülök, és tartom a kezemben, várva, hogy letehessem anélkül, hogy ordítani kezdene. Ilyenkor gyakran nem teszem vissza a rácsos ágyába, hanem mellettem alszik, vagy a hasamon. A harmadik után már nem alszik vissza, neki az a reggel. Mikor a család is fölébred, András néha megkérdezi, hogy nahát, átaludta az éjszakát? Erről gyorsan leszoktattam morcos válaszaimmal, de az mindenesetre látszik belőle, hogy Jancsi nyugodt baba, jól telnek az éjszakák.
Ha levegőn vagyunk, akár babakocsival, akár hordozóban, alszik, mint a bunda. Egyszer-kétszer már voltak hasfájós görcsei, de valószínű csak én ettem valami rosszat, mert egyelőre nem hasfájós.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése