Okosságok, rosszaságok

Szünet volt egy hétig az óvodában. Sanyi minden nap rákérdezett, hogy most hétvége van, azért nem megyünk, vagy mi van. Mondom neki, hogy szünet van egy hétig, az óvónénik sincsenek ott. Sanyi apának is elmesélte: Hatig nincsenek az óvónénik.

Lóránt a konyhában felállt a kisszék tetejére, hogy részt tudjon venni a főzésben. Sanyi is látni akarta, mi történik ott, és be akarta hozni a másik kisszéket is a konyhába. Kértem, hogy ne hozza be a másikat, mert egy is elég. Sanyi méltatlankodva:
-De anya! Ez nem a másik, hanem az egyik!

-Sanyikám, miért kell így enni, hogy az egész arcodon szétkened a spenótot?
-Melt a penót megengedte, hogy szétkenjem....Sajnos megengedte... előfordul néha ilyesmi.


Sanyi motyog magában:
-...teremtette az Isten.
-Mit teremtett?
-A világot...meg a kék tengelt.
-És még?
-....játékokat.

No és a rosszaságok:

-Sanyi, tényleg megharaptad?
-Nem.
-Mutasd, hol nem haraptad meg?
-Ott.

-Ki volt ez???? (Sanyi valami rosszaságot csinált.)
-Majdnem a Lólánt!

-Megütötted, Sanyi?
-Nem...csak hozzávágtam.
-Mit vágtál hozzá?
-Csak hozzávágtam a kezemet.

Mindkét gyerek türelmetlen, ha valami nem sikerül.
Sanyi elesik a lépcsőn: Lépcső! Miért vagy ilyen? Lépcső,miért nem engeded hogy fölmenjek?
Lóránt nem tudja kinyitni az ajtót, bömbölve: Kilincs, miért vagy ilyen?