Űrkiállítás

Sanyi és Lóránt itthon maradtak szerdán, én is kivettem egy szabad napot. Reggel horgászbolttal kezdtük, itt Lóránt eltöltött egy kellemes fél órát, Sanyi meg egy szenvedőset. Még nem voltunk bent két perce, már azon nyögött, hogy el fogunk-e innen valaha menni? Lóránt meg lubickolt, mint hal a vízben, most a merítőhálókat nézegette. Majdnem vett egy repülős-feedert, vagy mi a túrót, de mivel fogalmam sincs, hogy fogjuk-e tudni valaha értelmesen használni, sikerült lebeszélnem róla, és inkább vettem neki egy aranyos kis úszót.

Ezek után elmentünk pizzát venni. Van ugyanis egy hely, ahol elég olcsón lehet pizza szeleteket kapni, amit a gyerekek nagyon szeretnek, de én ritkán hagyom magam rábeszélni, hogy vegyek. Sanyinak összegyűlt egy kis pénze, és szegény azt számolgatta, mennyi pizzaszeletet tud belőle venni. Ha nem térítem jobb belátásra, képes lett volna akár tízet is venni egyszerre.
Dél felé járt már, mire odaértünk az űrkiállításra. Nagyon jó volt, nekem is nagyon tetszett. A gyerekek az elején szinte folyamatosan kiabáltak: Anya, anya ezt nézd meg! Odanézz milyen érdekes! Anya, anya, gyere már ide! Én is élvezettel magyaráztam nekik a híres feltalálókról, rakétákról, bolygókról. Végre egy múzeum, amit egész jól értek, és tudok mesélni... Sanyit egészen lenyűgözte ez a sok találmány, ő is elkezdett gondolkodni valami új ötleten, hogy hogyan is lehetne legyőzni a gravitációt. Egy ötletére emlékszem, a rugós cipőre. Mikor elmondtam, hogy ezt egyszer valaki megcsinálta, és, hogy mi lett belőle, nagyon elszomorodott, hogy ezt már kitalálták. Végig azon pörgött, hogy egyrészt szeretné kipróbálni, másrészt akkor is szeretne valamit kitalálni. Biztatni próbáltam:
- Nyugodj meg Sanyi, ki fogsz találni te is valamit.
- Tényleg?
- Igen.
- (kicsit megszeppenve).... hú, azért ezt nem gondoltam, hogy ez biztos.

Farsang

Farsang volt az oviban. Lórántnak elege van ebből a néptáncolós-beöltözésesdiből, és mivel a féltékenységi rohamok is sűrűsödtek nála, éreztem, hogy itt az ideje megint Lóránt napot tartani. Így Lóránt itthon maradt Sanyival, akinek meg síszünet van.
Pontosabban, reggel 9-re bevittük együtt Jancsit az oviba. Sikerült elterelni a figyelmét, és nem vette észre, hogy Lóránt nem maradt ott. Jancsiéknál is farsang volt, de Jancsi még kevésbé hajlandó beöltözni. (NEEEEEEEEM!!!!!!!!!!!!!!)
Az idei farsang témája a cirkuszvilág volt. Javasoltam Jancsinak, legyen cirkuszigazgató, egyrészt, mert ahhoz nem kell olyan komolyan beöltözni, meg lehet főnökösködni, ezt amúgy is szereti, de nem kapott az ötletre. Nem, Jancsi idén (sem) öltözik be.
Reggel azonban eszembe jutott a mentő ötlet: Jancsi NÉZŐ lesz! Egy anyuka javasolta, csináljak neki jegyet, ez még sokat javított a helyzeten, és Jancsi lett A néző, a farsangi bál egyetlen nézője, aki büszkén mutogatta a jegyét!