2010. január 20., szerda

Szavak, szavak...

Gondoltam, megvárom Sanyi 2 éves születésnapját az általános állapotfelmérő végett, de mégsem bírom ki. Sanyi az utóbbi néhány hétben nagyon sűrűn ismételgeti a tőlünk hallott szavakat, minden nap mond valami újat. Ugyan még mindig nem beszél úgy - de már megvan az első mondat, és már telefonon is beszélgettünk.

Történt ugyanis, hogy a Kisvakond és az óra c. mesefilm nagyon megtetszett Sanyinak. (Az óra a mesében egy kakukkosóra.) Sanyi a film alatt folyamatosan kakukkhangot hallatott (hu-hu). Aztán megmutattuk neki a saját (!) kakukkosóránkat, és, hogy ott is hogyan kakukkol a kakukk, és egyszer csak Sanyi is mondta, tökéletes kiejtéssel, mézédes babahangon, hogy "kakukk". Aztán volt, hogy ordítva, szótagolva: KA-KUUUU-kk, a végét meg suttogva. Ilyenkor rendszerint követelte is, hogy a házi kakukkot kapcsoljuk be, amire sokszor az volt a válasz, hogy a kakukk most alszik. És ebből lett a mondat: "Kakukk alszik."
És ez biztos, mert Sanyi napjában meglehetősen sokszor elmondja.

Sanyi imád telefonálni. Szerez valahonnan egy mobilt, megnyomja valamelyik gombot, felvillan a lezárt képernyő, és ilyenkor gyorsan a füléhez teszi. Volt már, hogy tényleg próbáltunk vele telefonon beszélni, de olyankor megilletődötten hallgat. Tegnap azonban beszélgettünk! Igaz én irányítottam a beszélgetést, úgy hogy a kedvenc szavait mondhassa, és bizony mondta is: ág, pumpa, hász (=ház).
(A kakukk ugyan az egyes számú kedvenc, de azt csak ő mondhatja, és csak akkor, amikor kedve van. Ha nem jó időben említem fel előtte, hogy kakukk, heves fejrázás, és makacs hallgatás a végeredmény, ezért úgy gondoltam, a kakukk nem telefontéma.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése