2010. április 22., csütörtök

Lóránt áll

Lassan 2 hete, hogy Lóránt tud állni. Elengedi, amiben kapaszkodott, és akár egy percig is áll, kicsit ingadozva, terpeszben, kezét széttárva, hősiesen. Aztán putty, popsira esik.
Nagyon szeretne már járni, néha megyünk is vele sétálni, úgy hogy fogom a két kezét, ő meg rakja a csámpás sonkáit egymás után előre. Ezt Sanyi is imádja, állandóan úgy szeretne menni, hogy én fogom Lóránt egyik kezét, Sanyi meg a másikat. Csak sajnos Sanyi nem mindig hajlandó lassan menni, így aztán húzza maga után öcsit, aki ezt nem nagyon szereti és nyüszít.
Egy fogzási időszakon túl vagyunk, 4 foga van jelenleg, ebből 2 teljesen kibújt, egy félig, egy meg épphogycsak. Voltak furcsa piros kiütései, de elmúltak. (Mindenesetre nem eszem több epret, brühühü.)
De azért nagyon vidám kis teremtés, sőt egyre vidámabb. Most már nagyon könnyű megnevettetni, ilyenkor Sanyi mondja is, hogy Lólátt nevet, vagy Lólátt mosolyog. Ez különösen akkor aranyos, mikor valójában Sanyi nevet valamin.

Lóránt is szeret most már az ablakon kinézni, ha nagyon sír, ez eddig mindig bevált. És nagyon szeret pancsizni. Hatalmasokat fröcsköl, amin Sanyi nagyon tud nevetni. (És mondja rögtön, hogy Lólátt nevet.) Sanyinak is elmúlt már a fürdési fóbiája.
Lóránt most már eszik, azaz mindent megkóstol. Pogácsát nagyon szépen és eredményesen tud szopogatni, banánt úgy szintén. És egy gerezd naranccsal is mindig meg lehet nyugtatni.

Szépen eljátszogat magában egyedül hosszú perceken keresztül, de egyre többször fordul elő, hogy együtt játszanak Sanyival. (Bár Sanyi gyakran elveszi Lóránt kezéből a játékot, csak azért, hogy ne legyen nála, aztán eldobja.) Ma pl Sanyi kiszedte az álomkonyhájának a hátsó falát, és a keletkezett lyukon mászkáltak ki-be felváltva, hatalmas kacagás és visongás közepette. Sanyi néha még dobott is egy-egy kukucsot öcsinek. (Lólátt nevet.)

Itt van egy kép, ahol Öcsi valami vicceset olvasott:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése