Ömlesztve - Sanyiról

No, most ömlesztve leírom, mi mindenen szeretnék majd 20 év múlva keserédesen mosolyogni:

- Sanyinak van egy kirakó-szerű játéka (egészen pontosan kettő), ahol különböző rajzolt fa-figurákat kell a megfelelő helyre beilleszteni. Régebben gyakran előfordult (most már szépen be tudja rakni mindet), hogy be akarta rakni az egyiket, de történetesen fejjel-lefelé. Mondom neki, hogy fordítva. Sanyi megfordítja, majd mégegyszer megfordítja, egy darabig forgatja, forgatja, majd megint megpróbálja, de megintcsak fejjel lefelé van.
- Régen nagyon szeretett olyat játszani, hogy elbújik a függöny mögé, és azt mondja: "Hol a Saji?" A napokban pedig azt üvöltözte a nagy teherautót cipelve ide-oda: Csicsija babuja teleautó!
- Néhány hete az arborétumban sétáltunk, ahol Sanyi előszeretettel szedegette ki a növények mellé betűzdelt táblákat, amin a növények neve van. (Ezt nagymama kertjében is imádja csinálni.) Így aztán a laza sétálásból folyamatos fegyelmezés lett. "Sanyi tedd vissza, nem szabad, honnan vetted, mondtam már hogy nem szabad, üss a kezedre, rossz voltál." Sanyi úgy belejött, hogy mikor a sokadik táblácskát kihúzta, azt mondta: "Üss..a .. kezedre." Ráütött, és szaladt a következőhöz.
- Sanyitól tanulhatnak a fogyókúrázók: ráállt a mérlegre, és észrevette, hogy amikor leszáll róla, elmozdul a mutató. Ezt egyszer-kétszer kipróbálta, hogy tényleg ez történik, majd harmadszorra, mikor leszállt, rámutatott szigorúan a mutatóra, és azt kiáltotta: "Ott marad!"
- Sanyit a játszóról hazafelé jövet gyakran nógatni kell, hogy jöjjön fel a lépcsőn magától a harmadikra. Rendszerint az ebéddel próbálom csalogatni, hogy ilyen meg olyan finom ebéd lesz. Egyik alkalommal nem tetszett neki a menü, és hevesen ordítozta, hogy nem, nem. Kérdezem, hogy, akkor mit szeretnél ebédre? Sanyi: "Jeggeli!" (Ez nála egyébként a kakaós zabpelyhet jelenti.)
- Lóránt babakokiját akarta tolni, de csak oldalról, és nem engedte, hogy segítsek neki egyenesen tartani: "Ne..nyulunk..hozzá".
- Sanyi valami nagyon rossz fát tett a tűzre, előveszem a szigorú verziómat, és mondom neki, vészjóslóan higgadtan (legalábbis próbálkoztam), hogy "gyere ide Sanyi.... nem szabad ilyet.. nézz rám, Sanyi!" Egyszercsak hihetetlen gyorsasággal odanyomja az arcát az arcomhoz kb 1 centire, és azt mondogatja huncutkodva: "Nézz rám, nézz rám, nézz rám!"
- Ülök a fotelben, Sanyi előttem játszik a földön a holdkomppal. Egyébként nagyon jól bevált a holdkomp, mint Sanyi mászókája. Valahogy megüti magát, kicsit nyivákol, kérdezem, hogy mi történt, fáj-e, hol fáj, stb... Sanyi nem válaszol. Néz maga elé szigorúan, majd azt mondja nekem mérgesen: "Bebukk...SZÁDAT!"
- Egyik reggel áll a szoba közepén és néz. (Nem forog, nem pörög, nincs fejjel lefelé.) Kérdezem, hogy mi történt Sanyikám? Azt mondja: "Saji...gondol...kozik."
-Ha vizes lesz valami, nagyon ügyesen megtörli konyharuhával, akkor is, ha a ruhája lett vizes.
- És végül: hogyan kell a csőrös pohárból inni? Vedd a szádba a csőrét, lehetőleg fordított állásban, akkor egy kicsit csöpög is, nem csak a szádba megy. Hajtsd hátra a fejedet, úgy, hogy a plafont lásd, és kezdj el forogni! Garantált siker.