2010. november 18., csütörtök

Mindkettő okosodik

A gyerekorvos szerint a gyerekeknek vannak fizikai fejlődési időszakaik, ilyenkor pl nagyon jól esznek, és vannak időszakok, mikor inkább szellemileg fejlődnek, ilyenkor lehet hogy nem esznek olyan szépen, ne aggódjanak már a kedves nagymamák. Lóránt továbbra is mindent megeszik, de mindkét gyerek nagyon sokat okosodott az elmúlt hetekben.

Lóránt egyre több mindent megért, és most még engedelmeskedik is. Ha mondom hogy csüccs le, tedd le, hozd ide, megteszi. Sőt, válaszol is néhány provokáló kérdésre.
Pl. Mit mond a liba? , mit mond a kakas? Ku-kúúú. Mit mond a kutya? vau-vau. Mindezt persze mézédes hangon. Mondja még azt is, hogy cicca, tészta, gólya, ká (=kávé), kukká (kukásautó vagy szemeteskuka). Szól, ha tele van a pelus valamivel: khákká, vagy kukká, igaz, néha téves a riasztás. Ha valami forrót kóstol, szépen megfújja. Egyszer véletlenül hozzáért a meleg radiátorhoz, azt is szépen megfújta.
Egyszer lejátszottam neki a Sicc-ből egy mesét, folyamatosan a képernyőre mászott, és mutogatta, hogy cicca. De szegény gyerek háttérbe szorul, mert nálunk csak Kisvakond és Bob mester mehet.
Illetve van még egy új kedvenc, a Motoros kislány. Gyerekdalokat énekeltünk egyik nap, némi internetes segítséggel. Lejátszottam egy Moncsicsi klippet, ahol egy 2 év körüli kislány táncol a Moncsicsi dalra, ugrál, és egy-két pillanat erejéig felül a motorjára is. Sanyi megragadta ezt az egy-két pillanatot, és legközelebb így kérte, hogy a motoros kislányt énekeljük.

Sanyi pedig folyamatosan karattyol. Jópofa, hogy ha elakad valahol, az egész mondatot újrakezdi, nemcsak azt a szót. (Majd írok példát, akkor jobban átjön, hogy tényleg vicces.) Igyekszik egy mondatot egy levegővel végigmondani, így aztán néha sípoló hangon, lila fejjel fejezi be. Egyszer olyan sokáig akadozott valami szónál, hogy a végén föladta:
-Karatty...karatty... jáájjjájj...nem tudom mondani!
Aztán egyszercsak a sok beszéd után azt mondta:
-Most éppen... most én nem mondok semmit.

Sanyi azért okosodott, mert most már valahogy értelmesebben beszélgetünk. Pl kint voltunk a telken:
-Mit csináltál odakint, Sanyi? Motoroztál?
-Motoroztam. (Eddig nagyjából így beszélgettünk, hogy a szájába adtam a választási lehetőségeket.)
-És Öcsi mit csinál odakint?
-Talicskázik.
-És apa mit csinál?
-Há' az apa mindig mondja hogy ne vedd el az öcsi játszik vele.
(Sanyi újabban ezt a há'-t mondogatja. Én lepődtem meg a legjobban, mikor rájöttem, hogy valószínű tőlem tanulta.)

Egyszer jött egy bácsi hozzánk látogatóba, Sanyi ennek megfelelően elkezdett hozzám bújni. Próbáltam barátságossá tenni a szemében a bácsit, és mondtam neki, hogy a Feri bácsinak is van ám unokája. Erre Sanyi:
-A nagyinak is van unokája!

Egyéb okostóbiás mondásai:
- A lábnak nem megy a motorja.
- A másik homlokom fáj.
- Az új házban még elég sok minden hevert szanaszét a földön, pl egy villanykapcsoló is. Sanyi fölvette, elkezdte kapcsolgatni, és csodálkozott, hogy nem tudja fölkapcsolni vele a lámpát.
- Mondom neki, hogy hétvégén lehet hogy jön az Emese. Nem, inkább estimese!
-Há' mostan kivilágított a szemem.
-Gellért oda száll. (
nyáron sokat énekeltük a katicás dalt, aki ide-oda száll)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése