A kirándulásokon Sanyi szenvedélyesen gyűjti a botokat. Ezek vagy tisztítóbotok, amivel az utat takarítja, vagy horgászbotok, amivel horgásznak. Bárhol képesek horgászni. Ez persze nagyon lelassítja a tempót. Én hátul ösztökélem a gyerekeket, hogy haladjunk, míg apa és Klári nagyi valahol messze elöl sétálnak. Néha elpattan a húr, és elkezdem rángatni a gyerekeket. A múltkor a csepeli Duna-parton is ez történt, és ahogy lódítottam egy nagyot Sanyin, eltört a botja (csak egy nád volt). Végzetes hiba. Sanyi nem bírt napirendre térni a dolog felett, szidott, fenyegetett, méltatlankodott.
Nagyon lossz voltál! Ne mondd még egyszer, hogy haladjunk!.. most nem vagyok büszke rád!... Majd ha én leszek anya, azt mondom: Ne haladj fiam, melt tönklemegy a holgászbot!
Sanyival elkezdtünk Zeneoviba járni. Még nem derült ki a tanítónéninek, hogy Sanyinak különleges hallása van, de hamarosan... Csak hát még félénk Sanyi, és nem énekli el a dalait. Szereti Sanyi ezt a 45 percet, játékos gyakorlatok vannak a helyes légzésre, ritmusérzék fejlesztésre, és természetesen énekelnek, körtáncokat járnak.
Lóránt lassan leszokik a pelenkáról. Reggel, mielőtt bepelenkáznám, egy ideig meztelenül rohangál. Ilyenkor már szól, hogy Anya, ki akal jönni a popsimból valami! Mostanában a nagy hidegek miatt nem rohangál meztelenül. Ha csak nadrágot adok rá pelenka nélkül... hát egyszer már volt, hogy szólt, hogy menjünk a bilire, de még nem egyértelmű.
Lóránt és Sanyi a mesékben élnek. Amikor együtt játszanak, szinte mindig valamilyen mesét játszanak el, vagy abból vett részeket próbálgatnak. Lóránt mondóka-részleteket és dalokat is mondogat már magában. Legutóbb a Barlangi pókos meséből adták elő gyermekeim, ahogy a csigafiú egy bottal elijeszti a pókot.
Lóránt: - Menj innen rusnya pók!!!!
Sanyi: - Nem vagyok lusnya pók.
Lóránt: - Akkol anya a lusnya pók!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése