Karácsony

Érdekesen telt a Szenteste. Klári nagyi elvitte a gyerekeket, és mivel a délutáni séta Tasi kutyával kicsit hosszabbra sikeredett este 6 körül érkeztek csak vissza hozzánk. Mi már feldíszített fával és elkészült ünnepi vacsorával vártuk őket, ez utóbbitól Sanyi már jó ideje retteg. Utálja a halat és a halászlevet, és noha mondtam neki, hogy nem kell megennie, kap helyette paradicsomlevest, ő attól is irtózik, hogy egy asztalnál üljön ezekkel az ételekkel.
No de a lényeg, hogy megérkeztek. Szerettek volna megijeszteni engem, de én botor módon kimentem eléjük a lépcsőházba és ezt öntudatlanul is megakadályoztam. Nagy hiba volt, mert innentől kezdődött a hiszti. Sanyi nagyon nyűgös és sírós volt, úgyhogy hamar eldöntöttük nem próbálkozunk azzal, hogy a gyerekekkel asztalhoz üljünk, és kultúráltan megvacsorázzunk, hanem kezdjük rögtön az ajándékozással. Ez rendben is lett volna, de Jancsika meg nagyon éhes volt, és fogalma nem volt arról, hogy izgatott is lehetne az ajándékok miatt. Így aztán, mikor bementünk körülállni a fát, ő kezdett el ordítani. Mit volt mit tenni, leültettem a konyhába enni, és még azt is megengedtem neki, hogy azt egyen, amit akar, csak végre csünd legyen. Jancsika karácsonyi vacsorája: vitamin rizzsel.
Mi bementünk énekelni. Sanyi hirtelen csöndben maradt, és szép nyugodtan, már-már áhítattal az arcán hallgatta végig az éneklést. Mint kiderült, azt hitte, éneklés közben egyszer csak meg fognak jelenni az ajándékok a fa alatt, és azt várta. Így aztán csalódott volt, mikor éneklés után ki kellett menni a nagyszobába és megvárni, míg a Jézuska odateszi az ajándékokat. Lórántot apa kezelte, és együtt gitároztak, ő viszonylag nyugodt maradt.

Ajándékozás után Lóránt pótolta az elmulasztott hiszti lehetőséget. A várva várt főajándék (Lego űrállomás) felett mindkettőnek átsiklott a tekintete. Sanyinak megtetszett Lóránt ajándéka, Lórántnak meg Sanyi másik ajándéka, amiről Sanyi nem mondott le, mert neki is tetszett. Kis sírás után elővettem Lórántnak az elrejtett pótajándékok közül a kalózkampót és kalózkardot, így nála is helyreállt a béke, és le tudtunk ülni az asztalhoz. Addigra persze Jancsika befejezte a vitamint meg a rizst, és odajött az ölembe huncutkodni, úgyhogy megint együtt volt a család, gyerekeim könnyes szétkent arcára kiült a fáradt megnyugvás.

Jövőre mostmáraztántényleg máshogy lesz. Az óvodában ugyanis megtudtam, hogy a Jézuska a kisgyerekes családokhoz délután érkezik.

Karácsonyi ünnepi öltözetben a család. Jancsika a konyhában eszi a vitamint rizzsel, Lóránt mindenáron a fejére akarta tenni a csokornyakkendőt, Klári nagyi a csillagszórókat gyújtja éppen.