Kistesvél

Hamarosan bővül a család. Régebben szívesen kérdezgettem Sanyitól, hogy szeretne e kistestvért.

-Sanyi, szeretnél kistestvért?
-Inkább joghurtot kélek!

-Sanyi, szeretnél kistestvért?
-Szeretnék.
-Kisfiút vagy kislányt?
-Tesvélt szeretnék! - egy másik alkalommal meg ezt válaszolta:
-Kisfiút is meg kislányt is. Sokat kérek!

-Sanyi, szeretnél még egy kistestvért? Egy nagyon picit?
-Egy icipicit szeletnék. Ami nem beszél.
-Lóránt sem beszél. (Akkor még nem beszélt.)
-Lóránt azt mondja, hogy pápp!
-Pápp! - csak hogy Lóránt is hozzászóljon a témához.

-Szeretnél kistestvért?
-Szeretnék... olyan Lólántot.

Aztán, amikor egy bácsi újszülött kiskutyákat akart mutatni gyermekeimnek, Sanyi közölte vele, hogy ő kistestvért szeretne. Gondoltam, túltárgyaltuk a témát, és nem nagyon kérdeztem többet.
Ahogy nőtt a pocakom, egyre többet beszélgettünk a kistestvérről, aki, majd ha nagyobb lesz, kibújik, és tornyot épít. Sanyi többször is mondta, hogy nagyon fogja szeretni. Sőt, egyszer azt találta ki, hogy bebújik hozzá, és megszeretgeti. :))
Beszéltünk még a születésről, amit Sanyi később így adott elő:

-Anya, emlékszel, amikol kijött egy zsinól a cicim..... (gondolkodik, gondolkodik...) .... emlékszel, amikol kijött egy zsinól a köldökömből? És azt levágtátok. De én akaltam, hogy levágjátok!
- Anya, emlékszel amikol bent voltál a gyomlomban?

Mióta Lóránt beszél, őt is próbálom bevonni a beszélgetésbe. Egyszer megkérdeztem tőle, tudja-e mi van a pocakomban. Azt mondta, homok. Egyébként nagyon tetszett neki az a szó, hogy pokac. :))