2012. május 25., péntek

Sanyi hőbörög

Lórántnál enyhült valamennyire a féltékenység, mióta kedd délelőtt Lóránt napot tartunk, és együtt megyünk a postára, piacra, stb. A héten Sanyi kezdett kezelhetetlen lenni. Rengeteget rosszalkodik, folyamatosan hőbörög. Ha valamit szóvá teszek, azonnal Losszanya vagyok, ha meg valamilyen büntetést helyezek kilátásba, szemtelenül kiabálja, hogy bocsánat, nem fogok többet ilyet csinálni. Persze, nem gondolja komolyan, csak kiabálja, mint egy rigmust, de aztán csinálja tovább gátlástalanul.

-Meg ne halljam ezt mégegyszel, hogy Pakoljál Sanyi!

-Nem fogom felvenni a nadrágot!
-Jó, nem kell felvenni.
-De kelljen! De nem fogom...

Valamiért nagyon szeretett volna haragudni rám, kereste az indokokat.
-Mondd, hogy nem szép a kabátom! ...csóválja a fejét.... Lossz anya!... ruhában menjél fürdeni... kicsit gondolkozik...Bocsánat, ne menjél ruhába...csak nagyon haragszom rád.

Nem akar ebédelni, még azt sem akarja megkóstolni (sem), amit egyébként szeret. Alkudozik, egyszer csak kifakad.
-Ezt nem lehet velem csinálni, hogy megkóstolom a kukoricát, és nem kapok utána pudingot!!!!!

-Jaaj, mél van ilyen kevés almalé?... Ittál?... Mél ittál?.... Én azt akalom, hogy nekem sok legyen!....hosszabb szünet, majd maga elé motyogja... Jaj, bocsánat, hogy megengedtem nektek, hogy igyatok almalét...

-Sanyi, tegnap ízlett neked a vajaskenyér, most miért nem eszed meg????
-Nem, tegnap sem ízlett. Bocsánat, hogy megettem.
Hosszas alkudozás után sem hajlandó megenni, nem is kap semmi mást. Nagyon mérges rám.
-Milyen rossz ez az anya!!
-Sanyi, tudod te milyen egy rossz anya? Például sokszor jól pofonvágja a gyerekét. Legyek rossz anya?
-Igen! És NEM vágja pofon a gyerekét.
-Látod, akkor nem vagyok rossz anya, rendben?
És ekkor Sanyi benyögte azt, amitől majd hanyattvágtam magam a röhögéstől. Tökéletesen eltanult sokat sejtető, ironikus hangsúllyal:
-....ezt most inkább nem hallottam.

-Most menjél el anya... Ilyenkor valami rosszaságra készül.... Nem másztam föl ide!..öö.. nem akkol másztam föl, amikol megjöttél.

-Anya, ehetem?
Ezredszerre kérdezi, kissé ingerülten válaszolom, hogy IGEN! Erre ő is elveszti a türelmét:
-Szépen mondjad, hogy igen!
-Igen. (szépen mondom)
-De ne most! Majd ha kéldezem!... Anya ehetem?

Azért van olyan is, hogy nem bír velem. Félig könnyek közt olyat szeretne mondani, amivel nagyon megbánt:
-és...és...csúnya a ház!...csúnya a Jancsika...ez a büntetésed!
-Sanyikám, mondd miért vagy ilyen?
-Így teremtett meg a Jézuska.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése