Kint vagyunk a telken, most már szinte egész nyáron. Sanyi megtanult biciklizni a kedvenc bringájával is, ahonnan egyáltalán nem ér le a lába. Apa, anya büszkén nézik, apa gondolatban már komoly biciklitúrákra megy Sanyival. Egészen addig, amíg elmentünk a faluba, és kiderült, hogy Sanyi egyrészt nem tud közlekedni, és nem fogad szót, másrészt egy nagyon lankás, de hosszú emelkedőn nem bírt menni ezzel a komolyabb kerékpárral. Egyszer elesett, onnantól kezdve félt, nem bírt megállni.
Visszatértünk az egyszerűbb biciklihez.
Lóránt is újat tanult: ráült a futóbiciklire! Először fognom kellett, csak úgy volt hajlandó menni vele, merthogy eldől. Egyedül nem is ült rá, de nagyfiús ábrázattal tolta maga előtt. Mikor Sanyi azzal dicsekedett, hogy:
-Anya, nézd milyen gyorsan megyek!!!!
Lóránt eképpen utánozta:
-
Anya, nézd milyen gyorsan tolom!
De hó végére már ő is ráül teljesen, és hajtja is magát egyedül, csak éppen nagyon lassan. Azt még hozzá kell tennem, hogy leér ugyan a lába, de nem teljes talppal.
Egyébként tündériek, imádnak evezni, fürdeni, a vízen ringatózni és élvezik a nyarat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése