Esch-sur-Sure környékén: (Itt fürdeni is lehetett, bár a víz hideg volt a gyerekeknek, de apa és nagyi átúszták a tavat. Volt egy tanösvény is, ahol az állatok lábnyomait lehetett tanulmányozni. Lóránt csak annyit fűzött hozzá a képhez, hogy bevete lábát, fáj neki.)
A megunhatatlan Titelberg a romokkal: (A képen Tasikutya van, valójában nem félnek tőle a gyerekek.)
Müllerthal környékét sem lehetett kihagyni, azt a helyiek Kis Svájcnak hívják.
A hét végén egy akváriumban ordítoztak a gyerekek (Asztamindenit! Mekkola nagy hal! Ott is egy hal! Hű de nagy hal!), elmentünk még egyszer a Schueberfouer-re, felültünk megint az óriáskerékre, vezették a tűzoltóautót, most megtaláltuk a motorcsónakot is, és nem féltek a víztől, illetve megint lehetett kikacsákra horgászni, és megint sírás és veszekedés volt a nyereményen. Zajlik az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése