2011. december 24., szombat

Három királyok

Készült egy videófelvétel arról, hogy a két nagyobbik gyermek körbe-körbe rohangál és karácsonyi dalokat "énekelnek", különböző "hangszerkísérettel". No de mire én azt letöltöm és feltöltöm... inkább beraktam ezt a képet.

Apa hozott egy hatalmas pontyot a piacról. Betettük a fürdőkádba, és jól megbeszéltük a gyerekekkel a témát. Lóránt simogatni akarta, és azonnal megenni, Sanyi mondta, hogy neki a hal a barátja. Meg azt is, hogy a pocakában vannak a kishalak. Mondtak még sok mindent, már nem nagyon emlékszem, de erről is készült felvétel.
Este apa áttette a halat Jancsi fürdőkádjába, hogy a gyerekek tudjanak fürdeni. Ez a kiskád nagyon kicsi volt szegénynek, alig bírt megfordulni, és amikor sikerült, jó adag vizet kifröcskölt. Én kintről hallottam a hangot, rohantam be, mert azt hittem felborították a gyerekek az egészet. Ott állt Lóránt a kiskádnál és azt mondta a halnak:
-Neszabad föcskölni! Meg ne lássam többet!
Sanyi hozzátette:
-Anya, pofonozzad meg!
A halfeldolgozást jobb lett volna zártkörűen végezni. Igyekeztem ugyan őket elterelni onnak, de nagyon kíváncsiak voltak, és végül mégis bekukucskáltak. Lórántot nem viselte meg, de Sanyit sokkolta a látvány. Aznap lefekvéskor sokat beszéltünk a halról...

Szenteste 7 óra körül jöttek meg a nagyobb gyerekek Klári nagyival. Sanyit Klári nagyi már felvilágosította, és úgy lépett be, hogy megnézi a Jézust. Illetve megszeletgeti a Jézuskát, hol van a Jézus?
Mondtuk neki, hogy most nem szabad bemenni a nagyszobába, mert ott van az angyalka, és éppen odateszi az ajándékokat a fa alá. Majd ha csönget, akkor be lehet menni. Egy ideig lenyugodtak, Sanyi hallgatózott, aztán egyszercsak megszólalt a rizsfőző csengője, és Sanyi kiabálni kezdett, hogy menjünk be.
Apa felgyorsult odabent, majd csengetett, bementünk. Sanyi kicsit megszeppent, kérdezte hol az angyal. Lóránt meglátta a fát, és azt mondta:
-Ja, nektek is van ilyen?

Ennyi volt az áhítat, innentől kezdve Sanyi kereste a markolóját (Hol vannak a játékok????), Lóránt meg le akarta szedni a díszeket a fáról.
Elénekeltük a dalainkat, meg Sanyi a Tegnap harangoztak-ot, de Lóránt egyre nyűgösebb volt, már csak a kezemben tudott meglenni, végül belázasodott. Nagy nehezen belecsurgattuk a szájába a lázcsillapító szirupot, amit utál, miközben Sanyi könyörgött, hogy adjunk neki is. Még köhögött is egy kicsit a kedvünkért, hogy lássuk milyen beteg.
Lóránt hamar jobban lett, és a halászléből már jóízűen evett.

Ami engem illet, már sokadik éve, hogy rájövök, az adventi időszakot jobban szeretem, mint magát a karácsonyt. Adevnti koszorú, karácsonyi zenék, a menühöz keresek finom recepteket. Idén jó sok mézeskalácsot sütöttem, már hetekkel előre, és végül készítettem egy csendéletet, de ezt még gyakorolni kell. (Illetve, asszem jövőre kihagyom, mert reménytelen, hogy szépen sikerüljön.)
Hallgatjuk a karácsonyi dalokat, Sanyi már egész sokat tud belőle. A kedvence (tavaly óta folyamatosan!) a mennyből az angyal. Ha ez jön a CD-n, Sanyi mindenkit leint:
-Most maradj egy kicsit csöndbe! Nem hallom a zenét!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése