Sanyi sokoldalú II.

Sanyi olykor meglehetősen akaratos:
-Egyik délutáni séta alkalmával a fejébe vette, hogy ő bizony a másik irányba megy, méghozzá iskolába! Hiába kértem szépen, kértem csúnyán, ő elindult (vajon hová ment volna, és meddig?), és még hátra is fordult, és azt mondta: Pápá anya. Sanyi megy iskolába. (Tőlem tanulhatta, én szoktam iskolába menni, de hát hogy jutott ez most eszébe a nyár közepén?)
-Egyébként, ha épp nem arra megyünk, amerre ő szeretne, és már nem bír velem, nem engedelmeskedem, gyakran odaáll a babakocsi elé (amiben Lóránt ül), tolja minden erejéből, és azt mondja: kicsit megfordítom a babakocsit. Ha valamit tényleg nagyon szeretne, pl kérek csokit, és nem kap, szótagolva kezdi el üvölteni, bizonyára hogy jobban megértsem.
-Ebédre szoktam a levesbe kenyérből gombócokat gyúrni, ezt nagyon szereti Sanyi. Egyik alkalommal elővettem a kenyeret, és látom, hogy penészes. Eltettem, és közben motyogtam magamban, hogy ez a kenyér már nem jó, elővesszük a másikat. Na de, ha Sanyi egyszer meglátott valamit, attól nem tágít. Üvölti, hogy neki az a kenyér kell, a nagyobb. Mondom, nem lehet, mert penészes. Gond nélkül kiabál tovább: Kérek penészt!

Újabban félős is:
-Kiengedtem a lépcsőházba, a körfolyosóra, hogy ne az ajtóban üvöltse tele a fülemet azzal, hogy menjünk a játszótérre, hiszen épp oda készülünk, és öltözködünk. Éppen kijött az alattunk lakó bácsi is, erre Sanyi visszahúzódott a fal mellé, és azt üvöltötte, hogy zengett belé a ház: Megijedtem a bácsitól!
-A fogmosás terén már vannak előrelépések, de a hajmosástól még mindig fél. Egyik alkalommal hajmosás (és üvöltés) után kiszaladt az előszobába, és azt mondta nagyinak: Nem is volt olyan bózasztó. Persze valójában borzasztó dolog: Bózasztó volt. Nem szeletem az anyát.

És természetesen nagyon okos:
-Egyik alkalommal nem találom Sanyit, és rohangálok a lakásban, azt kérdezgetve, hogy hol a Sanyi? Megtalálom a bejárati ajtónál, áll terpeszben. Rámnéz és azt mondja: Ott áll a lábán!
-Játszótéren találkoztunk egy kisfiúval, akit Zalánnak hívtak. Zalán megkérdezte, hogy Sanyi mennyi idős. Erre Sanyi is megkérdezte: Mennyi idős a .. szalonna?
-Felírtam egy-két szót, amiket ő alkotott: főző (fakanál), fesülő, rajzoló, méző, magas kakaóscsiga (croissant), napesernyő, tapsikeze a nyuszinak (tényleg sokkal logikusabb, mint a tapsifül). Látogatom a birkákat (nézegetem helyett), Megszólalt egy ijesztő (riasztó), Vakarózom a popsimat. Mekkora hajó! Közelebb jött a mekkora hajó!
-Egyik este apa benyitott az ajtón, kezében egy tálca gyümölcsrizs, és annyit mondott: Nézzétek, ezt a Balázs küldi. Nagyon finom volt, Sanyinak is ízlett, hamar elfogyott. Sanyi másnap délután kérdezi: elfogyott a balázsküldi?
-Nyár végén többször is utaztunk busszal, Sanyi mindig nagyon szépen ül és "utazik". Egyik alkalommal a menetiránynak háttal ültünk, és Sanyi végig meg volt róla győződve, hogy tolat a busz.
(Már egész későn volt, és én nagyon féltem, hogy Sanyi elalszik a buszon, és akkor hogy fogom hazacipelni? Fölébreszteni ilyenkor nem nagyon lehet, vajon lefekszik majd a földre és alszik? Ezért megpróbáltam ébren tartani, és kérdeztem, hogy elmeséljem-e neki a kiskakas gyémánt félkrajcárját. Az utóbbi 40 alkalommal, mikor ezt megkérdeztem, mindig nemmel válaszolt, most határozott igent kaptam. Így aztán elmeséltem Sanyinak, meg az esti 86os utasainak a kiskakast.)